Mibe fektetik a pénzem?
A Pannóniánál kezelt portfóliók összetétele kockázati besorolásuktól függően nagyobb részben belföldi kibocsátású állampapírokból tevődik össze. (Kivétel a Növekedési Plusz kiegészítő portfólió, ahol az állampapírok aránya 30%.) Ezek nagy része egy évnél hosszabb futamidejű, belföldi kibocsátású állampapír (teljesítményének mérőszáma a MAX index), illetve egy évnél rövidebb futamidejű, belföldi kibocsátású állampapír (RMAX index). A portfóliók kisebb arányú részei ezen felül különböző részvényindexek mentén kerülnek befektetésre. A pénztárnál elérhető portfóliók részletes leírása és összetétele megtalálható a Pénztár honlapján elérhető, hatályos Befektetési Politikájában a https://www.pannonianyp.hu/szabalyzatok/ oldalon.

Hogyan teljesítenek ezek a befektetések?
A portfólióban lévő befektetések célösszetételét leíró indexek eredménye publikus, azok alakulását nyomon lehet követni több helyen is, például a https://www.netfolio.hu/arfolyamok/index oldalon. Ezen adatok alapján jól látható, hogy a portfóliókat meghatározó indexek teljesítménye sajnos alátámasztja a portfóliók teljesítményét, sőt több esetben azokhoz képest a Pannónia portfólióinak eredményében pozitív eltérés tapasztalható: pl. MAX index 2022 éves változása -16,05 %; RMAX index 2022 éves változása 3,01 %. Ugyanezen időszakban a portfóliókban szereplő részvénypiaci indexek eredményei is szintén negatívak (BUX -13,66%; MSCI EU* -4,39% MSCI EM* -10,46%; MSCI WORLD* -7,11%; Cetop20* -14,81%). *A deviza alapú indexek változása forintban denominálva kerültek feltűntetésre.

Mik azok a piaci viszonyok melyek ezt okozzák?
A jelenlegi gazdasági helyzet értékelésére a Pannónia Nyugdíjpénztár nem kíván mélyebb elemzést publikálni, de fontos kiemelni, hogy a Pénztár befektetéseire is hatottak/hatnak a mindennapokban is érezhető hatások, mint az energiaválság, az ellátási láncok problémái, vagy a keleteurópai régió biztonsági kockázata. A nagyobb kötvénysúllyal rendelkező portfóliók gyenge teljesítményének hátterében elsősorban az ezek alapján kialakult infláció és a jegybanki alapkamat emelkedése áll. A megugrott inflációra válaszul a jegybank monetáris politikáját szigorítva, folyamatos kamatemelésbe kezdett (2022 év elején az alapkamat értéke 2,4% volt, míg a több lépésben történő folyamatos emelés után, 2022.09.28-től annak mértéke 13%), ezzel ellensúlyozva az inflációt. A jegybanki kamatemelések hatására a hozamvárakozások, és az új kibocsátott kötvények kamatai nőnek. Az állampapírok sem kockázatmentes befektetések, hozamuk adott időszakon belül lehet negatív. Az állampapírok értéke (nettó árfolyama) a kibocsátás és a lejárat között nem végig egységesen 100%, hanem attól felfelé és lefelé is módosulhat. Amennyiben az adott időszakban magas kamaton kerül újabb állampapír kibocsátásra az azzal jár, hogy a régebbi alacsonyabb kamattal kibocsátott papírok értéke a piacon alacsonyabb lesz, mint 100%. Ezen változásokat a Pénztárak az egyéni számlákon napi szinten kötelesek kimutatni. Fontos tudni, hogy a hosszabb lejáratú (több éves) állampapírokon keletkezhetnek rövid távú, rövid periódusra vonatkozó, éven belüli veszteségek, azonban a Pénztár ezeket az értékpapírokat lejáratukig megtartja, ezáltal nem realizálja az időszakos veszteségeket. Tehát ez valójában mindaddig egy virtuális veszteség, míg valamilyen szolgáltatási formát nem igényel, ami pénzmozgással jár (pl. kifizetés, szolgáltatás igénylés).

Az állampapír-piaci helyzet valamennyi pénztár konzervatív, kockázatkerülő nyugdíjcélú megtakarítási portfolióját hasonlóan érintette. Azon portfóliók esetében, ahol jelentős az állampapírok súlya (nagy százalékban tartalmaznak állampapírt) ott az eredmények kis eltérésekkel jellemzően szintén negatívak. A magasabb kockázatú portfóliók esetében pedig a magas részvényarányok okoznak árfolyamcsökkenést a 2022-es év gazdasági és geopolitikai eseményi okán.

Mit jelent, hogy virtuális az eredmény?
A pénztárpiacon a legtöbben (köztük a Pannónia is) a befektetési alapokhoz hasonlóan elszámoló egység alapú nyilvántartást vezetnek. Minden befizetett összeg a bekerüléskori árfolyamon ezekbe az egységekbe kerül át. Az eredmény egy adott napon azért tekinthető virtuálisnak, mert az árfolyamtól függetlenül az elszámoló egységek mennyisége nem változik csak azok adott pillanatban kimutatott aktuális értéke. Ez azt jelenti, hogy ha abban a pillanatban adnám el ezeket az egységeket, akkor annyi pénzt kapnék érte. De ha később, egy kedvezőbb árfolyamon adom el őket, akkor viszont adott esetben jóval többet. Ez azért fontos, mert nem egy kisebb pénzmennyiségnek kell visszatermelnie a hozamot, hanem ugyanannak az egységmennyiségnek kell vissza (fel)értékelődnie a piaci viszonyok változása mentén. Tehát ha nem realizálom a veszteséget (pl. pénzkivétel, számla megszűntetése), akkor megadom a lehetőséget a portfóliónak, hogy a felfelé mozduló árfolyamok esetén emelje értékét és visszatermelje a virtuális hozamesést.

Mit érdemes tenni, egy ilyen hozamkörnyezetben?
Összefoglalva az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben a legjobb taktika a türelem, a kivárás. Az árfolyamok mélypontja 2022.10.14-én volt, az azóta eltelt időszakban minden portfólió árfolyama trendszerűen emelkedett, tehát a hozam értéke azóta pozitív irányba mozog. Az egyéni számlaértesítőben kimutatott 2022.12.31-es állapothoz képest is minden portfólióban további növekedés tapasztalható januárban.

A Pénztárak az éves, 10 éves átlagos, és a 15 éves átlagos hozamadataik publikálására kötelezettek és törtidőszakra, pedig nem is áll módjukban hozamadatot közölni. A portfóliók árfolyamát viszont napi szinten közölnünk kell, így az adott időszak hozama könnyen kiszámítható (az időszak nyitó és záró árfolyamának a hányadosát, annak százalékos formáját kell összehasonlítani pl.: (1,050/1,000-1)*100=5%).

Korábban is voltak már „rossz” időszakok. A 2008-as gazdasági válság, vagy utoljára 2020 márciusában, a koronavírus első hullámának idején volt hasonló árfolyamcsökkenés. Fontos megjegyezni, hogy az akkori jelentős (akár 20%-ot is meghaladó esést) az érintett portfóliók már 2020 végére ledolgozták, és hasonló látszik a 2022-es év utolsó negyedévében, valamint 2023 januárjában is.

Érdemes továbbá szem előtt tartani, hogy a nyugdíjpénztéri befektetés hosszú távú befektetés, portfóliói is a hosszú távú teljesítményt előtérbe helyezve vannak kialakítva.

A hosszabb távú hozampotenciál mellett az éves befizetések után járó adóvisszatérítés is folyamatosan gyarapítja a pénztártagok megtakarítását, hiszen a befizetések után igénybe vehető 20% (maximum 150.000 Ft) egy plusz bevétel a számlán, amely a későbbiekben kamatozik is.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás további előnye, hogy – több más megtakarítással, befektetéssel szemben – nem terheli kamatadó a hozamokat.

Tájékoztatjuk, hogy a pénztárak szakmai felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank honlapján (www.mnb.hu) az az önkéntes nyugdíjpénztárak működését, működésének eredményeit bemutató, összehasonlító adatok találhatók. Az összes nyugdíjpénztár a 2022. évi hozamadatait 2023. február 28-áig köteles közzétenni az MNB honlapján.